Hapci!

Mi is az az allergia?

   Helyi túlérzékenység, mely általában az ember bőrén, légzőtraktusán, gyomor-, béltraktusán   fordulhat elő. Az allergiát kiváltó anyagot allergénnek nevezik, hatására jön létre az allergiás betegség: asztma, szénanátha, csalánkiütés, azonban allergiás reakciókat egyes ételek, gyógyszerek, kozmetikai szerek vagy akár emberek is kiválthatnak. A válaszreakció gyorsasága szerint megkülönböztetünk korai és késői típusú allergiát. A korai akár néhány percen belül, a késői pedig még 24 óra elteltével is jelentkezhet.

    Leggyakrabban a szénanáthával találkozhatunk, de egyre gyakoribb a kontakt dermatitis (mely a bőr gyulladásos elváltozása), az asztma előfordulása is. Az allergia  elsősorban a fiatalabb korosztályban terjed, akik betegségüket felnőtt korukra is magukkal viszik, sőt általában a kor előrehaladtával, az öregedéssel a betegség is súlyosbodik.             

   Előfordulása a fejlett, civilizált társadalmakra jellemző, magyarázatként a modern életforma  velejárói merülnek fel elsőként. Ilyen lehet a természettől való elszakadás (időnk 80-90 %-át zárt térségben töltjük), a civilizációs szennyezések ( autók kipufogógáza, tartósítószerek, szinezékek,vegyipari termékek) vagy akár a túlzásba vitt higienia.

   Egyértelműen bizonyított, hogy az allergiás szülő gyermeke nagyobb eséllyel lesz maga is allergiás, azonban aggodalomra semmi ok az öröklődésben csak maximum a hajlamot adjuk át, maga a betegség kialakulása inkább a hasonló környezetre, a külső ártalmakra vezethető vissza.

  Az allergiás betegek száma sajnos az utóbbi évtizedben jelentős növekedést mutat. Pár hónapja került nyilvánosságra az a felmérés, mely szerint az USA lakosságának több, mint 50%-a legalább egy allergénnel szemben érzékeny. Az 1970-es évek statisztikáitt összevetve a mai adatokkal pedig megállapíthatjuk, hogy az allergiás betegek száma azóta megduplázódott.

   A tünetek  leggyakoribb kiváltói  a fűpollenek, ugyanis a fűfélék 9 ezer faja borítja a Föld felületének 20 %-át. Fontos szerepet játszanak a fák virágainak pollenjei is. Hazánkban az egyik fő "közellenség" a parlagfű (tévesen elterjedt nevén vadkender), mely a késő nyári-kora őszi hónapokat keseríti meg. Mindezek mellett azonban egyéb gyomnövényeknek is jelentős szerepe lehet a tünetek kiváltásában. Mivel hazánkban a fő kórokozó a parlagfű, az ellene folytatott tevékenység közérdek.

     Parlagfű- magassága nagyon változatos attól függően, hogy a körülmények mennyire kedveznek számára. A kifejlett növény magassága zárt és magas növénykultúrában (kukorica,napraforgó) a 150 cm-t is meghaladja. A talajhoz közeli néhány centiméteren 2-3 elágazás is van, és az ezekből kinövő oldalhajtások teszik eredménytelenné a szakszerűtlenül végzett kaszálással történő védekezést. A növényen a porzós és a termős virágok külön helyezkednek el.

 Védekezés a parlagfű ellen - melynek lényege, hogy nem szabad megtűrni a parlagfüvet, mikor már várható a virágzás kezdete. Előtte kell elpusztítani, hogy ne szórhasson virágport, és főként ne érlelhessen termést. Minden olyan eszközt igénybe kell venni, ami eredm��nnyel pusztíthatja, ugyanakkor a környezetben nem tesz kárt. 

   Nyugaton bevett módszerként alaklmazzák a szankcionáláson felül a motiválás eszközét is a parlagfű irtásában. Bizonyos kulturális rendezvényekre, vagy koncertekre ugyanis bejuthatnak az érdeklődők, ha belépőjegy helyett pár kg gyökerestül kitépett parlagfüvet visznek magukkal. Sajnos azonban ez a módszer sem bizonyult teljesen eredményesnek ugyanis megfigyelték, hogy ezen fiatalok között egyre nagyobb százalékban lép fel az allargia, s az eredmények alapján (bár nem egyértelműen) bizonyítást nyert, hogy akik nagy mennyiségű parlagfűvel kerülnek kapcsolatba, azoknál sokszorosára nő az allergia kialakulásának esélye.

Hogyan ismerhető fel az allergia?

   Az allergia jellegéből, sokféleségéből adódóan ma is mostohagyerek. A többféle megjelenési forma miatt különböző orvosokhoz (gyermekgyógyász, tüdőgyógyász,fül-orr-gégész, bőrgyógyász) kerül a beteg. A választást könnyíti, hogy szerencsére ma már egyre több kórházban, rendelőintézetben működik allergia-központ, ahol az allergia minden területét ismerő allergológus szakorvosok állnak a beteg rendelkezésére.

   Legismertebb vizsgáló eljárás az ún. bőrpróba , amikor alkarunkra belső részére kis "pöttyök" formájában kerül felvitelre az allergiát leggyakrabban kiváltó anyagok sorozata. Allergiás reakció esetében a felvitt allergén környezetében bőrreakció látható: a bőr udvarszerűen kipirosodik, égő, viszkető fájdalom jelentkezik a területen. Emellett azonban szükség lehet egyéb vizsgálatora is: légzésfunkció, röntgen, endoszkópia, CT, fül-orr-gégészet is.

Néhány jó tanács fűfélékre, virágporra való allergia esetén:

• ne aludjunk nyitott ablaknál
• az autó ablakát vezetés közben is tartsuk zárva
• este felé ne nagyon menjünk már ki az utcára: a napközben kiszabadult pollenek ugyanis a levegő lehűlésével lesüllyednek
• naponta többször bő folyó vízzel mossunk arcot, kezet, hogy az arc bőrén, szempillákonn, szemöldökön megülő pollen lemosódjon
• tanácsos szemüveget viselni, mely védi a szemet a pollenektől
• naponta mossunk hajat
• a kimosott ruhát pedig ne a szabadban szárítsuk
  +1 tanács: ha tehetjük, nyaraljunk a tengerparton (ez azoknak is kellemes, akik nem szenvednek allergiás betegségekben, akik azonban igen azokkal egyenesen csodát tehet a sós levegő)

Dr Csemniczky Katalin