Tim Burton és a Halott menyasszony

  A rendező ezúttal is hű volt önmagához. Igazi, morbid humorú alkotása nem egy egyszerű rajzfilm. A figurák a való életben is megformálódtak a stáb áldozatos munkájának köszönhetően. Épp hogy lecsengett a Charlie és a csokigyár-láz, máris egy újabb remek alkotás került a filmvászonra.
A halott menyasszony egy bájos, ugyanakkor kissé morbid mese. A túlvilágot, ezen belül is magát a poklot nem egy szörnyű égő katlanként, hanem cinikusan humoros helyként vetíti elénk. Burton újabb alkotása nem egyszerűen mese, hanem 78 perc tömör szórakozás.

  A helyszín ezúttal egy apró, ám annál nyomottabb hangulatú viktoriánus kis falu. A történet nevezhető egyfajta cinikus Rómeó és Júlia változatnak is, hiszen az alaptörténetet két fiatal házassága alkotja. Az Everglot család ura arra készül, hogy házasságba kényszerítse lányát, Victoriát a Van Dort család újgazdag fiával, Victorral. A két fiatal azelőtt soha nem látta egymást, csupán az esküvő előestéjén ismerkednek meg.

  A menyegző próbán Victor olyannyira zavarba jön, hogy elfelejti az eskü szövegét. Galswells atya ráförmed az ifjúra, s utasítja a szöveg pontos megtanulására. Victor csalódottan és megalázva a falut övező sötét erdőbe menekül, ahol betanulja esküvői szövegét, s végső mozzanatként a jegygyűrűt egy öreg, korhadt tölgy gyökerére húzza.  S itt következik a meglepő Burton-i fordulat; a gyökér valójában egy oszlásnak indult, de különösen szép nőalak ujja.

  Victor pedig ezzel akaratán kívül eljegyezte a Halott Menyasszonyt. Ettől a perctől kezdve csupán egy célja marad; visszatérni szerelme ölelő karjába. A Holtak Honából azonban nehéz elszabadulni, főként, ha a Halott Menyasszony is mindent megtesz azért, hogy a pokoli frigy örökké tartson.

Hossz: 78 perc
Műfaj: zenés animációs fantáziafilm