India gyógyszálló

  .Az olvasó ráléphet most egy ösvényre, mely, ha fennkölten akarunk fogalmazni, a Gutenberg-galaxist köti össze az Internet-bolygóval. Egyszerűbben pedig azt mondhatjuk: az olvasó most egy elektronikus napló és egy hagyományos könyv izgalmas elegyét tarthatja kezében. Hogyan született ez a blogkönyv? Úgy, hogy volt egy magyar lány, akit ejtett a társa. De mert ennek a társnak vagy lelkiismeret-furdalása volt, vagy gavallériával áldotta őt a sors meg, vagy mindkettő fönnállott, mindenesetre ehhez még kellő anyagi kondíciókkal is bírt, afféle búcsúajándékként elkirándultatta megunt kedvesét a messzi Indiába.
  A lány bánatútjáról, vigaszexpedíciójáról visszatérve a nolblog.hu-ra rögzítette, és világgá is repítette élményeit. Mire az írásutazás véget ért, tekintélyesre duzzadt a beszámoló, és le is kerekedett. Egészen olyan lett, mint egy könyv. Hamaranna könyvet írt. Nem kellett eztán már egyebet tenni, csak több hónapos munkával átgyúrni, átrendezni, megszerkeszteni a blogot, átnézni, rendszerezni az utazás alatt készült fotókat, aztán még átolvastatni, átírni, újra szerkeszteni, történetté formálni az egészet.
   És elkészült a könyv, a blogkönyv, ami ízig-vérig modern, hisz az utazási élménybeszámolók mögül olyan "forradalmian új" témák sejlenek föl, mint a szerelem, a szerelmi bánat, a vigasztalódás, és a már-már elveszettnek hitt nőiség újrafelfedezése."  Veres Mária

  Még hogy nincs átjárhatóság az internet és a nyomtatott kultúra között?! Íme rá az élő bizonyíték. A 2005-ös Golden Blog közönsége a több tízezer internetes napló közül választotta Hamaranna blogját a száz legjobb közé, s a sikereken felbuzdulva néhány hónap múlva már meg is jelent a különleges útinapló könyv formájában. A négyhetes indiai utazást leíró beszámoló egyediségét a közvetlen forma, a blog stílusának műfaji sajátosságai, a szerelmi szál intim bemutatása, az abszurd humor és a gazdag illusztráció (99 kép) adja.

  A könyvről sokan sokféleképpen nyilatkoztak, ám még Bakáts Tibor Settenkedő, az ismert és rettegett kritikus is pozitívan értékelte a különleges útinaplót (a maga különös módján), nem is beszélvén magáról az "írónőről", akinek lelkesedése saját alkotása és az írott szó iránt valódi kis kedvcsináló:

"A szüleim szerettek, és szép gyerekkorom volt. Különösebb hányattatás nem ért, elvégeztem az összes iskolát, amelyet az oktatási rendszer kínál, és sosem buktam meg. Mindig nagy barátja voltam a leírt szónak, szerettem játszani velük, ezért is jelentett nagy örömet Hamaranna történetének megírása. Remélem, ezt megérzi majd az olvasó is."