Önkontroll?!

Ismered Magad?
   Kádfürdő vagy zuhany? Ebből a szempontpól teljesen mindegy, a lényeg az, hogy mi van a    melledben? A mindennapi fürdés, a testápolás szertartása egyaránt alkalmas arra, hogy miközben végigsimítod Magad, odafigyelj arra: Tapintasz-e valamit a melledben?
  Minden emlő más és más, nemcsak alakjukban, hanem szerkezetükben is eltérnek egymástól. Éppen emiatt mirigyállományt is különböző mértékben tartalmaznak  (előfordulhatnak például kifejezetten csomós tapintatú mellek is). Az összetétel azonban nem csak egyén függő, hanem az életkorral is változik: idősebb korban (klimax után) a mirigyállomány helyét kötő- ill. zsírszövet foglalja el. De változik az emlő terhesség alatt is ill. menstruációs ciklus függvényében is, s az állag változásával fájdalom, feszülés.

Mikor fáj az ember melle?

• leggyakrabban menstruáció előtt,alatt, de lehet középidős ( a ciklus közepén, peteéréskor jelentkező) fájdalom is -ez nem kóros!
• fogamzásgátló tabletták szedését követően-inkább az első hónapokban
• terhességben inkább a mellek feszülése jellemző
• a manapság használatos fémvázas vagy rossz konstrukciójú melltartó is okozhat panaszt
• időszakosan a mell fájdalmassá, csomóssá válhat- akár stressz, megterhelés hatására, de utalhat esetleg a belső nemiszervek gyulladására is
• szoptató nők mellében fordul elő leggyakrabban tályogképződés: a bőr piros, vaskos, a mell feszes, fájdalmas, láz is jelentkezhet
• traumát követően

   Egyéb betegségek is okozhatnak fájdalmat, ami az emlőfájdalomtól nehezen különíthető el, ilyen például a bordaporcok, a hónalji nyirokcsomók fájdalma, a bordaközti idegfájdalom vagy zsába.

Önvizsgálat

Az emlőelváltozások többségét, mintegy 90%-át önvizsgálat során saját magukon észlelik a nők.

   Fontos, hogy rendszeresen végezzük: legmegfelelőbb időpontja a menses lezajlását követő napok egyike. A menses előtt vagy alatt a mell feszes, fájdalmas lehet, nehezen áttapintható -ez az időpont nem alkalmas a vizsgálatra! A menses elmaradását követően mindig a hónap egy bizonyos napján célszerű   végezni  a vizsgálatot. A rendszeresség esélyt ad arra,  hogy sikerüljön időben felfedezni az elváltozásokat.

• Célszerű a vizsgálatot megtekintéssel kezdeni: álljunk szembe a tükörrel előbb leeresztett, majd felemelt karokkal. Figyeljük meg, hogy mellünk "szokásos" formájában van-e. Nincs-e, rajta esetleg kidomborodó elváltozás, esetleg bőrbehúzódás. A behúzott bimbó lehet veleszületett, kétoldali - ez nem kóros, csak a szoptatásnál okozhat gondot-, de lehet az élet folyamán kialakult egyoldali - ezzel feltétlenül orvoshoz kell fordulni!
• A látvány után jöhet a tapintás, lehet álló, lehet fekvő, esetleg mindkét helyzetben. Egyik kezünkkel, ujjbeggyel tapintva keressünk csomót a másik mellben. Ujjainkat határozottan, de ne túl erősen nyomjuk rá az emlőre- ujjainkat körkörösen, majd sugarasan mozgatva tapintsuk át az egész emlőt. Ugyanilyen módon vizsgáljuk meg a másik mellünket is.( Zuhanyozás, fürdés közben könnyebb elvégezni a vizsgálatot, mert a bőr jobban csúszik.
• Ne csak a mellünket, hanem a hónaljárkokat is tapintsuk át - ugyanis itt is lehet elváltozás.
• Az önvizsgálatot a bimbó megnyomásával fejezzük be, hogy préselődik- e belőle váladék? Nyomjelző lehet a melltartóban látszó elszineződés is. A váladék lehet egy vagy mindkét oldalon, lehet savós (szintelen) vagy sötétebb színű, esetleg véres - ajánlott ilyenkor is orvoshoz fordulni!

  Bizonyos típusú emlő eleve mirigyes, csomós tapintatú - ez nem kóros. Ha azonban új elváltozás, tömött csomó jelenik meg - forduljunk orvoshoz!

Kihez fordulhatunk panasz esetén?

     - családorvoshoz

     - nőgyógyászhoz

     - onkológushoz

Az emlőrák kockázati tényezői - avagy kinek kell fokozottan figyelnie?

• a legveszélyeztetettebb a 45-65 éves korosztály
• lakóhely - a fejlett országokban lakók között gyakoribb
• családi anamnézis: akinek a családjában elsőfokú hozzátartozó (anya, leánytestvér, leány gyermek) rosszindulatú emlőbetegsége szerepel
• korábbi jóindulatú emlőbetegség
• rák a másik emlőben
• testsúly - elhízás esetén gyakoribb
• oralis fogamzásgátlók ill. hormonpotló kezelést követően.

Vizsgálatok

  Az emlő daganatainak szűrésére a mammográfia szolgál. Ennek során  röntgen sugár alkalmazásával mindkét mellünkről kétirányú felvétel készül, melynek alapján az emlő szerkezete feltérképezhető,1-2 évente ismételt vizsgálatnál a változás is megítélhető. A vizsgálat kis kellemetlenséggel jár, mert felvétel közben az emlőt kissé össze kell nyomni.  A vizsgálatot - ugyanúgy, mint az önvizsgálatot- a menses utáni napokban ajánlatos végezni, mert a mell kisebb, nem feszül, jobban áttekinthető.

  Ha a mammográfia nem ad biztos eredményt vagy rosszindulatú daganat lehetősége merül fel, további vizsgálatokra lehet szükség. Úgynevezett nagyított felvétel készül a kérdéses területről, vagy ultrahang vizsgálatra kerül sor. Ez egyszerűen kivitelezhető, nem jár megpróbáltatásokkal,  csak egy kis vízoldékony gél kerül a mellekre és egy vizsgálófejjel az orvos "átpásztázza" a melleket és a hónaljárkokat. Segítségével megítélhető, hogy a talált elváltozás folyadéktartalmú avagy tömör szerkezetű. Vékony tű segítségével a folyadéktartalmú elváltozás (cysta) leszívható, a tömörből pedig anyagminta nyerhető.

Mit kell tudni az emlőrákról?

  Az Egyesült Államokban az emlőrák a bőrrák után a nők 2. leggyakrabban  diagnosztizált rosszindulatú betegség, azonban a helyzet Magyarországon sem sokkal fényesebb, itt az emlőrák a leggyakoribb és legtöbb halálesetért felelős rosszindulatú betegség a nők körében. Évente mintegy 2500-an halnak meg emlőrákban és kb. 4-5 000 új esetet diagnosztizálnak. A megbetegedés kockázata az életkorral nő. A 45-65 éves korosztály a legveszélyeztetettebb, ezért hazánkban 2001. óta az ő szűrésükre két évenként kerül sor, melyet 43 szűrőállomáson végeznek.

  A betegség kimenetele elsősorban a korai feismeréstől függ. Minél nagyobb a daganat, annál nagyobb az esélye az áttétképződésnek. Ezek a másodlagos elváltozások előszőr a hónalji nyirokcsomókban jelenhetnek meg - ezek az ún. őrszem nyirokcsomók -, majd távolabbi áttéteket is adhat a csontokba, májba, tüdőbe.

  Minél korábban ismerjük fel az elváltozást,annál kisebb beavatkozással "úszhatjuk" meg a dolgot.       Az emlőrák terápiája a műtéti eltávolítás. Ez csak nagyon kiterjedt, előrehaladott stádiumban jelenti a mell teljes eltávolítását, egyébként részleges rezekcióval megoldható. Régen az összes hónalji nyirokcsomót megpróbálták eltávolítani, ami később nyirokpangás folytán gyakran a kar megduzzadását, ödémát eredményezett. Manapság az izotóp diagnosztika segítségével lehetőség van a beteg nyirokcsomó kiválasztására - így csak ez kerül eltávolításra.

Miről nem beszéltünk még?

  A férfi emlőben is - noha sokkal ritkábban- előfordulhat elváltozás.

Dr Csemniczky Katalin